A mi koszorúnk ilyen lett

Remek ötletet találtam itt. Megkérdeztem kicsi fiam, milyen színű gyertyákat szeretne a koszorúra tenni? Mivel sokáig a józsaszín volt a kedvenc, már elő is vettem a szines lapokat mikor rávágta: zöjdet szeretnék. Hiába győzködtem, hiszen a fenyő is zöld, válassz mást, nem nem, csakis ehhez ragaszkodott.

 Előkészületek:

 Igazgatás.

 Dió és mogyorótörés...........

 Bekebelezés.....

 

Anya, én ezt most elfújom........

Anya, egyezzünk meeg

Reggeli ébresztő utáni percekben történt:

-Anya, ma pihenő nap van?
- Nem, kicsim. Ma a hét utolsó ovi napja van.
-Nem akarok oviba menni, én apát akarom. Apa itthon van?(sírásra görbülő szájjal,reménykedve apába)
-Nincs itthon, már dolgozik.
-Akkor menjünk hozzá. Én apát akarom. (Könnyes szemmel)
-Apa messze dolgozik, tudod elment a busszal.
-Rendben. Akkor menjünk a buszmegállóba, majd ott megvárom!!! (Csillogó szem, elszánt tekintet, halvány mosoly)

Cirka 12 órát kellett volna "megvárnunk" ÉdesPáromat..............

Újabb tornazsák készült

Hunor a "szejejme"a barátnőm kislányának. A szejejem régibb, mint a barátságunk, a jányka is idősebb a fiacskámnál, de mi örülünk nekik. Hunor mélyen hallgat a témáról, alkalmanként meghúzza a haját, elveszi tőle a kedvenc póniját, vagy játék közben félre vonul : hagyjáj  magamja. A barátnőm szerint tipikus pasi, és ezzel is jelzi, hogy odavan a lányáért........Jöjjön hát a tornazsák:

Ovis zsák ténylegesen

A napokban hosszú sorokat zengtem, milyen sokáig tartott mire kiderült, markoló lesz az ovijele H.-nak. De én, figyelmetlenségből a tornazsákot mutattam meg nektek. Most jöjjön az igazi, csak a fények nem igazán jók. A markoló és a betűk világoszöld, az emelendő homokkupac pedig barna........

Markolós zsák - Ovijel

Hunor mániája kezdetektől a traktor, aztán a népszerű mesének köszönhetően a vonat lett. Tavasz óta téma volt nálunk az ovi. Mikor szóba került mi legyen az ovijele rávágta: Traktor. Aztán nyár elején kijelentette, hogy csak is markoló lehet az ő jele, semmi más. Kérdezgettem az ismerősöket, hogyan történik az ovisjel választás, megdöbbenve tapasztaltam az eltérő válaszokat. Ami szabad lesz abból választhatunk, kapunk valamit, ne is reménykedj markolóban mert az óvónénik az egyszerű dolgokat szeretik.

 Nem is fűztem nagy reményeket az áhított jelhez.

 ÓRIÁSI DÖBBENET ÉRT, amikor a mi drága, kedves óvónénink nekem szegezte a kérdést: Le tudja rajzolni? Iiiigen- mondtam halkan. Akkor lehet a jele markoló!

Valamerre böngészve ráakadtam egy nagyon szép traktoros oviszsákra, abból kiindulva készült el  a mi markolósunk. Nem siettem el, hiszen a beszokás is sokáig tartott, októbert írtunk, mikor Hunor első alkalommal ott ebédelt...................De , amint elkészült is vittem az oviba, fotózni persze elfelejtettem és most az őszi szünet alkalmával hoztam haza nagymosásra. Végre itt is megmutathatom.