2012. február 26., vasárnap

Szinek

Egy évvel korábban az foglalkoztatott a legjobban, hogy a kisfiamat nem érdeklik a színek A szobájában minden fal más színű, ezért mivel a nagyi kedvence a kék, apjáé a piros, enyém a zöld, nagypapának maradt a sárga. Mikor ez már flottul ment, léptünk tovább az árnyalatokra, ez is teljesítve.
Kérdezgettem, melyik tettszik a legjobban, hát a zöjd.  Amikor apja kérdezte, akkor a pijos, nagyinál a kék, papánál a sájga. Kedvünkben jár, nagyon aranyos de még mindig nem tudtam  melyik a számára elbűvölő, a favorit.
Egye hete kiderült, és nagyon kitartó.  

Józsaszííííííííín...............

Múlt hét pénteken volt a játszóházi farsang. Csütörtök délután, félig gyógyultan hozzáfogtam a jelmez varrásához. Nagyon egyszerűt kért az úrfi, kiscica szeretne lenni, KÉK kiscica. Mázlista vagyok gondoltam, elővettem a szekrényéből egy sötétkék színű mackó-cica nadrág félét erre varrtam egy farkincát, és két háromszöget egy sötétkék szalagra, van egy ehhez illő sötétkék kardigán, tökéletese volt az összhang.. Aznap felpróbálta, nagyon aranyos volt, fotózni sajnos nem tudtam mert az akkuk a fotógéphez felmondták a szolgálatot. ( Ma vett ÉdesPárom újabb garnitúrát, ezek is  remélem 3 évet szolgálnak minket.) Ám akkor a szememmel örökítettem meg.
Másnap reggel induláskor megszólalt a gyermekem:

Anya, ez nem jó. Nekem másik kejj. Másik színűt kéjek, zöjd nem , pijos nem , jegyen Józsaszíín. Vajjál  Nekem Józsaszínt.



Minden gyerek beöltözött, csak Hunor nem. Volt arcfestés, kézre óriás állatnyomda. Kedvesen odament hozzá a hölgy. 
Látom nem vagy jelmezben, de én kifesthetem az arcod aminek csak szeretnéd, vagy a kezedre is tehetünk állatot.

Köszönöm nem kéjek semmit sem , én majadok itt simán.,,,,,,,,,,,,,,,,,,:)


Azóta minden ami rózsaszín , az csak jó lehet. Festeni csak rózsaszínnel hajlandó. Filcet más színt a kezébe se vesz, nyomdázni még lehet , mert ha kicsikét nyomja akkor az nem piros , hanem. r...szín.
Fagyit vásároltunk tegnap, a citrom a kedvence ( nekem is, ha vásárolt fagyi akkor az csak citrom lehet, egyébként a saját gyártmányú idénygyümölcs + banán verziót kedvelem a legjobban).  De jajj, meglátott egy feketeáfonyás öntetes valamit, és mivel a színe tetszetős volt számára, azt kellett megvenni. Bármi mást mutattunk, kitartott emellett. Szerencsére eszegeti is, jónak jó de ez nem citrom. Ennél jobban még nem vártam az eperszezont, micsoda fenséges fagyikat gyártok majd Hunornak!!!!

Fagyasszunk le 2 banánt felkarikázva, majd ugyanennyi mennyiségű friss eperrel turmixoljuk össze, nagyon finom,friss, minden káros anyagtól mentes, fantasztikus. Előbb össze mixelni és eztán fagyasztani is lehet, mindkét verzió finom. 

2012. február 23., csütörtök

Bővült a Csapatom!

Nagy-nagy szeretettel köszöntöm legújabb olvasómat: Csilla,Süni,Odgie-t.

2012. február 22., szerda

Díjat kaptam!!!!!!!!!

 Erikától     megkaptam a Sokoldalú Blogger díjat! Ez az első díjam! Nagyon szépen köszönöm! :)))))))))  Büszkeséggel tölt el, hogy én is  a kiválasztottak közé kerültem.

A díjjal járó teendők:

-Köszönd meg a díjat, akitől kaptad.
-7 dolgot írj magadról.
-Küldd tovább 15 bloggernek, akiket kedvelsz és értesítsd őket.


Magamról: 
-Szeretem a nevetést, a napsütést, a lágy szellőt.
-Odavagyok ÉdesPáromért,  a gyermekemért és a cicánkért.
-Éjjeli bagoly vagyok, fő napszakom az este.
-Elveszem a részletekben, és a lényeg néha lemarad.
-Túlságosan aggódom, akkor is kételkedem amikor minden szép és jó.
-Nehezen válok meg bármitől, ragaszkodom a tárgyakhoz.
-A nem kedvelem teendőket, az utolsó pillanatig halogatom.

Akik a díjat kapják:

Pöttyösdoboz
Vegagyerek

Igyekeztem olyan blogokat és íróikat választani, akit rendszeresen olvasok és az általuk írottakat valamilyen formában a magamévá teszem. Hálás köszönet mindenkinek.





 


2012. február 21., kedd

Felgyógyulva

Minket is elkapott az influenza járvány, minden szuper hozamával együtt. Ma már nagyon is jól voltunk, kicsi kalózom kora délután sársütikkel lepett meg, miközben én a madarak által termelt szotyola héj hegyet sepregettem. Szerencsére a spájzolós, felhalmozós mániámnak a mínuszok és a betegségünk idején is zavartalanul működhetett  a madáretetőnk feltöltése. Az olvadás következtében pedig láthatóvá  vált az eleség természetes csomagolása, amit most maradéktalanul eltüntettem.
Szebbnél szebb kismadarak látogatnak meg minket, de fotózni őket az utóbbi években lehetetlen. 

Adott egy simulós, dorombolós szoba cica, aki mindenben a játékot látja. A nappali szoba ablaka előtt van egy íves növénytámaszunk, aminek a közepéről lóg le a madáretető. Az ablak előtt egy kényelmes fotel, ennek a tetején heverészik, 'madarászik' a macska.............Énekel nekik!Ki látott már éneklő cicát? nagyon vicces, résnyire nyitja a száját, remegteti, majd félig halkan lalázik, trillázik. Majd egy váratlan pillanatban az ablaknak ugrik. DURR! A madarak elrepülnek, a macska a függönyön lóg , mi pedig félve nézzük, egészben van még az ablaküveg? Pár dekát magára szedett a hosszú hónapok alatt szobacica, sutacica, hunorcica........

Második ok, a kisfiam, aki minden állatot szeret, de legjobban a cicát. Ahol  a cica van, Őt is megleljük a közelében. Babaként sikított, ha nagyon örült  a macskának és a madárkáknak is, mikor már mozgékonyabb volt, csapkodta az ablakot hangos sikolyokkal.körítve. Mostanra inkább kiabál és kopogtat az ablakon:  

Hahó, hahó kismadajak, itt vagyok, itt vagyok és a mijci is és én is.

A kis szárnyasok már az üdvözlés elején tova szállnak.........Nem is értem, mi okuk van rá?

2012. február 11., szombat

Cicák,cicák inkább csak ááá-k!

Nagyon de nagyon le vagyok maradva a tervezetthez képest. Egy, egyetlenegy cicamica készült el, azt is Hunor elvitte:  

Anya, vajjtál nekem még egy cicáát, mostmáj ketten vannak. 

Délelőttönként járunk játszóházba és készülünk a farsangra.  Naná , hogy az én gyerekem is beöltözik.  Mi lesz a kis krampuszom? c i c a .................

Holnap készül a jelmez, ha készen van mutatom. A lehető legegyszerűbben szeretném ha elkészülne.

2012. február 3., péntek

Készül a Nagy Cica család!!!!!!


Lassan, lassan készül a rokonság, mintázatra, és alakra is különböznek egymástól!!!!!!!!!! Alig tudok haladni velük, olyan kevés egy nap, egy hét a rengeteg teendőre. ÉdesPárom mondja mindig, én csináltam magamnak, akkor is a gyerekemen lógok ha az magában jól eljátszik, helyette gyárthatnám a macskáimat. (Próbáltam..) Elővettem a kézimunkakosaram, belekészítettem mindent, tűt,cérnát, fonalat, gombot, ollót és mikor elhelyezkedtem jött a pici fiam. 

Én is jövök, én is csinájom!! Segítek neked anya, mit csinájsz?  -Varrok- ÉN is vajjok, én is vajjok. Kéjem azokat ott, azt is , azt is, az ojjót is kéjem, majd én vágok, nyiszatojok. 

Abban a pillanatban kotortam össze mindent, és feltettem a legmagasabb helyre a lakásban. Majd mikor alszik, gondoltam. De nem alszik délután, csak este. Az aznapi alkotó kedvemmel együtt.
Kísérleteztem már azzal is, hogy éjjel hozok létre valamit, de hamar rájöttem az éjszakai alvásra nekem is szükségem is van, és egy fáradt, kialvatlan  anyuka sokkal türelmetlenebb a kisfiával mint egy kipihent.......

A cicuskák pedig várakoznak, várakoznak, egyszer majd csak elkészülnek.
 

2012. február 2., csütörtök

Cicamica feltöltés sikerült!!!!!!!!!!!!!

Többnapi és sok órányi sikertelen feltöltési próbálkozás  után, végre megmutathatom az elkészült AjvóMijcijét  Hunornak. A szeme sárgáját hímző cérnával hímeztem, a közepébe varrtam egy -egy fényes fekete gyöngyöt. Több hónapnyi nyüstölés után is stramm, masszív cica, volt már része biciklis kalandban, utcai mozdonyvágtában, igazi túlélő. Mi nagyon szeretjük.

2012. február 1., szerda

Cica mánia elkezdődött!!!!!!!!!!!

25 évesen, az álmom egy vörös, ölbebújós, dédelgetni való selymes kiscica volt. Égen-földön nem volt vörös macsek, de kaptunk egy feketét, egy szürkét  és egy cirmost.......... Aranyosak voltak, megszerettük őket. 2 hónap múlva megérkezett Tóbiás, élénk vörösen, csodás égővörös tigris csíkokkal, félénken, riadtan, és nagyon de nagyon elbújósan. Következő tavasszal gyarapodott a családunk, a kiscicákból anyuka lett,  se Tóbika nem lett apuka, a lányok pedig ügyetlen anyukákká váltak.
 (Mi sem voltunk a helyzet magaslatán, ma már tudjuk hogyan kellett volna átverni az egyik anyukát, hogy a másik cicus picinyét is elfogadja, de akkor elsőszülőkként erről fogalmunk sem volt.)  Rohangáltunk a nyávogó kiscicákkal az anyja után, de az nem törődött vele.  1 aprócska, foltos cicus túlélte a megpróbáltatást. De addigra az anyukája annyira begázolt, hogy állandóan rejtegette előlünk a kiscicát. A legváratlanabb helyeken bukkantunk rá, és állandóan kérdeztük Bagirát, hol a babád, már megint hova rejtetted? Aludt az a poronty szennyes kosárban, büdi cipők között, könyvek rejtekében, ágy alatt mögött , ágyneműtartóban, zoknis fiókban..........Leleményes volt a cicamama.  Növögetett, gyarapodott, a picimacs, következő tavasszal az összes 'tesója, uncsitesója" és a környék minden újszülött macskája pont úgy nézett ki mint Ő. Aztán ősszel ugyanez a történet, és még számos kikeletkor, lombullatáskor is. Az ország minden területére utaztattam a gazdit kereső macsekokat, ebben hatalmas segítséget nyújtottak a csoporttársaim is. Aztán egy "beteg" ember költözött az utcánkba, aki madárrajongó volt és  rühellte a négylábú kis vadászokat. Hamarosan az összes cica eltűnt a környékünkről. A mieinket sem kímélte. Az az ember aki képes bántani egy állatot, az ROSSZ ember!!
Sok idő múlva a munkahelyem közelében feltűnt egy kedves, bájos cicamica. Mindenki szerette, jó falatokkal tömték, de senki sem fogadta be.  Egy szombati napon nekem is sikerült találkozni vele, délután már együtt utaztunk haza a távolsági buszon. Csendben kuporgott a kölcsönkapott szállítóban. Macskát én még ilyen zajtalanul, nyugisan nem szállítottam. Itthon sem volt túl bátor, apránként barátkozott meg velünk,de azóta  a mancsai köré teker mindenkit a kedvességével, bájával.
A gyagyás szomszéd elköltözött, de mi nem kockáztattunk, ez a cica szobacica. Csak akkor jut friss levegőhöz mikor szellőztetek. Azért az udvaron is barangolhat, velünk együtt, nagyon féltjük Őt, mikor végetér a móka egyik hónom alatt a kisfiam kapálózik, másik alatt a cica lóg megadóan.
Hunor is macskamániás lett.........Esténként mikor a cicát kivisszük a kosarába, nagyon szomorú lett, ezért varrtam neki egy AjvósMijcit.

Amit nem tudok megmutatni, mert nem enged képet tölteni, csak járnak a pöttyök körbe, de nem csatolja. Bosszantó, még mentést sem lehet végrehajtani. Segítség!!!!!!!!!!!!!