Túl vagyok életem első szülői értekezletén. Kíváncsi gyermekemmel kettecskén mentünk, rajtam kívül még egy anyuka hozta el a kicsinyét. Az Ő gyermeke nyugodtan ült az ölében, meg sem moccant. Az enyém, futkosott, énekelt, kacarászott, hisztizett, saját műsort adott elő. Szerencsére aki a tájékoztatót tartotta már edzett volt, mindig egy fokkal hangosabban beszélt mint az én kisfiam. Ennek ellenére én alig-alig tudtam figyelni, Hunor teljesen lekötött, aztán kijelentette hogy anya ez unalmas itt bent, büdös van és én unatkozom, menjünk ki, menjünk ki, menjünk ki. (Azért hősiesen bent voltunk 40 percet)Ezért kivonultunk az udvarra. Kettecskén bebarangoltuk az óvoda területét, felfedezte a sok játékot, nagyon jól érezte magát. ÉN annál rosszabbul. Izgatottan vártam, mikor lesz vége. Gondoltam megkérdezek majd egy ismerős anyukát, ki lesz az óvó-védő nénink a következő 3 évben...........Újabb 40 perc múlva ki is jött 3 anyuka, de őket nem ismertem, aztán 15 perc múlva kiszállingózott még két idegen aztán az ismerős.
Két fontos dolgot nem árultak el: ki lesz az óvó néni és mi lesz a gyerekek ovis jele- majd szeptemberben kiderül...........
Megnyugodtam, nem maradtam le semmiről, és bosszantott amiért feleslegesen ide rángattak. Ja még meg is ijesztettek, a fejtetű és lopás van tájékoztató résznél. Azt is mondták kötelező az ovi 3. éves kortól. Én úgy tudtam ez csak 2014-től lesz így, de gyorsan utána nézek, mert az előjelek kedvezőtlenek.........
Vannak rossz emlékeim az oviról, de érzem, ősztől újabbak kapok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése