ÉdesPárom elé bicajoztunk, és a haza úton sétálva találtuk ki a fagyizást. Ez volt Hunor első tölcséres fagyija. Tavaly még szigorúan csak az általam készített gyümölcs fagyikat nyalhatott magába a gyermekem. Az ovislét felé közeledvén kénytelen vagyok engedni a szoros elveimen, és alkut kötni magammal, idáig burokban tartottam az egy szem porontyom, de a védőhálón engednem kell az Ő és az én érdekemben is. Nagyon nehéz a megvalósítás és az ésszerű egyensúly betartása. Igyekszem, hogy mindenkinek jó legyen. Ezért is kanyarodtam a cukrászda felé. A sütik hidegen hagyták, de a fagyis pulthoz érve határozottan kijelentette: citjomfagyit kéjek, csak 1 citjomot.
Az első ízlelések
Itt már, mint a nagyok..........
Aztán már cserélt is velünk, és az egy gombócos határ igencsak kettő lett..........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése