Vonatozni mentünk 4.

Június elején ÉdesPáromat hétvégén berendelték, kitaláltam mi se maradjunk itthon, mozduljunk ki, csavarogjunk egyet. Azon a  két napon rengeteget utaztunk a sok pesti járművön.  Végső cél a fogaskerekű volt. Itthonról indultunk vonattal, aztán metróval mentünk pár megállót. A metrót végigsírta az én bátor kicsi fiam.

- Zötyöjgős, jázkodós, nagyon gyojs és jossz.

A barátnőmnél voltunk első nap. A vissza utat sokáig  terveztük, Káposztásról - Kőbányáig  METRÓ nélkül. Kibuszozta és villamosozta magát a család. Sikerült alaposan kihasználni a napijegyünket, bőven visszahozta az árát!!!!!!!!!!!!!!

Másnap a fogaskerekű volt a cél, és titkon a libegő a gyermekvasúttal, de ennyire nem szaladok előre.

Reggel egyeztetés, mindegy mikorra érünk oda csak a METRÓT  hagyjuk ki...............Sógornőm Erzsébeten lakik,  tudtam a zöld vonaton nekünk utaznunk kell! Szerintünk a  hév is vonat! Zöld színével a kedvencek közé vonult be. Amíg  várakoztunk Hunor felkuporodott pár vagonra.

 Először csak az ütközőre mert felülni.

Pár perc után megjött a bátorsága és már szaladt is egy kört rajta. 

Az orrunk előtt ment el a hév, vagy csak korán értünk a következőhöz...... Üres volt az állomás, a forgalmista sem volt a közelben. Nyugodtan "garázdálkodhatott" a vagonokon, amit meg is tett. 

Begördült a hév, Hunor már mosolyogva várta és mikor elindult örömmel mondta: Anya, ez jó, ez nem jázkodik, nem zötyög nagyon...............Tetszik nekem!!!!!!!!!