2011. december 4., vasárnap

Filléres szénszállítmány

Vonatozunk. Ha nincs vonat akkor is van. Mert vonat lehet mindenből, ami kerek, lukas, szögletes, görbe,bármi ami éppen a keze ügyébe kerül Hunornak. Ő az én legnagyobb kincsem. Zakatol az autó, szisszen a traktor, suhog a teknős, /most  épp azt tudtuk hozzá kapcsolni /.Kell rakomány, rakomány . Tesz egy kört a szobában, és már jön is sugárzó arccal- Pénzek
Igen ám, de milyen pénzek is ezek? Szépek, megtervezettek, jó kézbe venni megsimogatni őket, kupacokat építeni belőlük, és hallgatni amint csilingelve ledől a torony. Réges-régi fillérek, 1 pengő, 1 fillér, 2 fillér aztán 10, 20 és 50 filléres. Milyen mások ezek a tallérok, mint a mostaniak. A kivitelezésük, a méretük, a grafikájuk. Aztán a kezembe akadnak az  1, 2,  forintos érmék, régiek és újak,  de ezek már mások mint a fillérek, elnagyoltabbak és összenyomottak. A filléres korszakban nem rohantunk ennyire, volt idő nézelődni ,beszélgetni, játszani, összejárni kedves ismerősökkel, rokonokkal, a fizetőeszközeink küllemi változásával mi is elhagytunk valamit, már nem olyan fontosak a részletek,gyorsan gyorsan mindent, legyünk túl rajta és kész.
A régi fabatkákat a kezembe véve sok régi emlék felszínre tört, és azon filozofáltam, vajon a gyermekemnek is lesz hasonlóban része?  Ilyenkor advent idején, jó lenne egy kicsit lassítani, a szeretteinkkel együtt lenni és együtt készülni az ünnepre.

Jól lekanyarodtam egy pénzes mellékvágányra. Megtöltöttük a "vagonokat"  a pénz-szénnel,és indult a fuvarozás, később fa,kavics aztán pedig búzára minősült át,a sok érme, a vagonok is kombájnokká, repülővé válnak és az ebédig még rengeteg változáson mennek keresztül. Jó újra gyereknek lenni a gyermekemmel, nyitottabban más szememmel nézni a világra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése